Kórházunk története

A Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet, a magyar állam tulajdonában és fenntartásában működő, kórház-rendelőintézeti szakmai és szervezeti egységben integrált, fekvőbeteg és járóbeteg szakellátásokat nyújtó, közfinanszírozású és közszolgáltató egészségügyi intézmény, amely az engedélyezett és a finanszírozási szerződése szerint finanszírozott gyógyító-megelőző betegellátó tevékenységét a Zirci kistérség népességére kiterjedő területi szintű ellátás és területi ellátási kötelezettség mellett végzi

 Kórháztörténeti áttekintés

A történelmi Magyarország területén az 1850-es években 33 nyilvános közkórház működött, Zirchez és a cseszneki járáshoz közeli egy sem volt. Veszprémben 1829-től 8-10 ággyal üzemelt ugyan kórház, de oda Zirc körzetéből a távolság és az akkori közlekedési viszonyok miatt nehezen juthattak el a betegek és ez az intézmény a minimális ágyszám mellett a veszprémi igényeket sem tudta kielégíteni. A zirci kórház felépítését Tőkéssy Antal zirci főszolgabíró kezdeményezte 1855-ben. A felállítandó kóroda ügyében a gyűjtést a főszolgabíró rendelte el 1855-ben, 1867-ben a cseszneki járás megszűnt, helyette a zirci járás lett Zirc központtal, de ez a kórházépítés alapítványára való pénzgyűjtést nem zavarta meg. 1891. április 2.-án Vajda Ödönt választották meg zirci apátnak és ő lett a kórházbizottság elnöke is. A bizottság tagjai ekkor: Dr. Szalay Alfréd gondnok, André Gyula jegyző, Szőnyeghy Alajos és Dr. Kemény Pál tagok voltak. 1900. március 1.-én történt meg a felépített zirci kórház hivatalos átadása: -a kórház megnyittatott a szenvedő emberiség számára – a kórház ünnepélyes megnyitására 1900. március 8.-án került sor.  A kórház főépületében hat kórterem, orvosi kezelő (esetenként műtő), két szoba az ápoló apácák számára, gondnoki-gazdasági iroda, konyha, éléskamra kéziraktár, ügyeletes nővéri szoba, orvosi pihenőszoba (áprilistól kápolna), fürdő-mosdó helyiség, két WC került kialakításra, a konyha alatti részen pince volt. A padlós helyiségeket cserépkályhákkal fűtötték. A fertőző betegek elhelyezése külön épületben történt, számukra 6 ággyal, két kórterem állt rendelkezésre. Túl ezen épült még szolgalakás, mosókonyha, a hullaházzal egybeépítve tüzelőraktár, jégverem, kézi szivattyúval ellátott 28 méter mély kút.

A Veszprémi Hírlap 1900. február 4.-ei számában leírtak szerint a zirci kórház betegellátása megszabott napidíj mellett történt, de arra is volt rendelet, hogy a kórház minden jelentkező szegény beteget költség nélkül is felvehet. Az épület ünnepélyes avatásakor 13 beteget ápoltak, de összesen 25 beteg kényelmes elhelyezésére volt mód. A kórházban két kinevezett orvos volt: Dr. Tóth Endre igazgató főorvos (apátsági orvos), akit a kórházbizottság javaslatára neveztek ki és Dr. Szemmelweisz Károly alorvos (gyakorló orvos), aki a gondnoki teendőket is ellátta. Kezdetben a betegek ápolását valamint az élelmezését a vöröskereszt egylet két ápolónője vállalta, majd 1903-tól az ápolási teendőket szerzetesrendi nővérek (apácák) vették át. 1900-1904. közötti időszakokban az év végi pénzügyi zárások folyamatosan hiányt mutattak, sok szegény vette igénybe a gyógyító szolgálatot térítés nélkül. 1904-ben teles volt a pénzügyi csőd, a pénzügyi nehézségek fő oka az volt, hogy az élelmezési és ápolási díjakat 2-3 hónapos késéssel utalták és ezt a kórház megelőlegezni nem tudta. 1905-ben a belügyminiszter engedélye alapján került sor a házi-gyógyszertár felállítását. A felhalmozódott költségvetési hiány 1905 tavaszán kétségessé tette a további működést, a belügyminiszter nem engedte az ápolási díjak emelését, a kórházbizottság által a vármegye rendelkezésére bocsátott alap elfogyott, a bevételek nem voltak elegendőek a fenntartási költségekre. A zirciek a vármegye felelősségét hangsúlyozták és határozottan kérték, sürgősen történjen intézkedés a pénzügyi egyensúly helyreállítása érdekében. Az I. világháború időszakában a zirci kórház alapvetően hadikórházként működött, 1914-1918 között 1110 katona ápolása történt a kórházban, emellett a kórház biztosította a civil lakosság ellátását is. Ebben az időszakban két orvos dolgozott a kórházban, Dr. Szemmelveisz Károly igazgató főorvos és Dr. Bartha Gyula orvos. 1927-ben a zirci kórház számára új alapszabályt alkottak, amely kimondta, hogy a kórház köteles minden beutalt beteget felvenni, a kórház hivatalos képviselői az igazgató főorvos, az alorvos és a gondnok, az elsőfokú felettes hatóság: Veszprém vármegye alispánja, a felügyeletet a kórházi bizottság gyakorolja, amelynek elnöke a mindenkori zirci apát, tagjai hivatalból: a járási főszolgabíró, a jársái tisztiorvos, az igazgató főorvos, a választott tagok száma 5 fő, akiket a vármegye delegál. 1928-ban történt meg az első röntgengép beszerzése, 1932-ben átalakították a röntgengépet, amely így már képfelvételek készítésére is alkalmassá vált. A zirci kórházban 1933 szeptemberétől kezdődött meg a sebészeti operatív tevékenység, 1934-ben egy modern műtőasztalt vásároltak, 1936-ban a felvett betegek száma 670 főre növekedett, a műtétek száma elérte a 300-at. 1932-től a kórházi ágyak száma 12-vel bővült, 1938-ban az éves szinten ápolt betegek száma elérte 858 főt, az ápolási napok száma pedig a 13 438 napot, mindezek szükségessé tették a személyi bővítést, így az ápolószemélyzet 9 főről, 10 főre emelkedett, 1939-ben a fertőző bővítésére került sor, a korábbi 2 kórterem mellé négyet építettek, 3-3 ággyal, fürdőszobával, kezelővel, így a fertőző egységben már 18 beteget tudtak elhelyezni, a megújult fertőző részleg 1940. áprilisára már készen állt. 1941-ben a zirci járás tüdőbeteg-gondozó intézetét a zirci kórház udvarán a kórház Északi-szárnyához kapcsolóan alakították ki. 1939-1940-ben épült ki a kórház központi fűtési rendszere, 1941. december 7.-én került átadásra a kórház új szülészeti részlege, 1943-ban a szülészet feletti emeletet a belgyógyászati betegeknek rendezték be. 1944-ben a zirci kórház ágyainak száma 100-ra emelkedett és megtörtént az osztályok szétválasztása, két fő szakmai osztály lett elkülönítve, a belgyógyászat és a sebészet, de a sebészethez tartozott a szülészet-nőgyógyászat, a belgyógyászati osztályhoz, pedig a fertőző és a tüdőbeteg részleg. A II. világháború végső szakaszában, egészen 1945. július 1.-ig a zirci kórház a zirci apátság területén működött. 1947-ban az Országos Mentőszolgálat egy mentőautót adott, amelynek garázsát a kórház területén alakították ki. 1950.-ben a zirci kórházban dolgozó ápoló apácák az állami rendelkezéseknek megfelelően eltávolításra kerültek, helyüket tanfolyamokon kiképzett világi ápolónők vették át. 1952-ben a felvett betegek száma 2 492 fő, a műtétek száma 809 volt éves szinten. A zirci kórházban, 1951-ben indították el a járóbeteg szakrendeléseket, belgyógyászati, sebészeti, fül-orr-gégészeti, labor és röntgen vizsgálatokkal, 1953. július 1.-től pedig megkezdődött a szülészeti-nőgyógyászati szakrendelés is. 1957-re a kórház sebészeti osztályáról 20 ággyal leválasztásra került a szülészet-nőgyógyászati osztály, amely mellett 10 db. csecsemőágy létesült, a kórház ágyszáma ebben az évben már 110 ágyra növekedett. 1958-ban a tüdőgondozót a város egy önálló épületébe költöztették, helyén gyermekgyógyászati szakrendelést indítottak el illetve bővítették a felnőtt járóbeteg-ellátást, szintén ebben az évben a mozgó szakorvosi szolgálat ellátására egy személygépkocsit vásároltak. 1963-ban került átadásra a szakorvosi rendelő és megépült az új porta és az új bejárati út. 1966-ban megszűnt a tüdőosztály, így a belgyógyászati ágyszám 26-ról 42 ágyszámra emelkedett, 1978.-ban a rendelőintézetben lévő röntgengép áttelepítése a főépületbe megtörtént, helyén kialakításra került a laboratórium.

A zirci kórház 1951-ig a megyei fennhatóság alatt dolgozott, majd a járási tanácsok 1970-es megszűntéig a zirci járási tanács irányítás mellett dolgozott. Ebben az időszakban a kor színvonalának megfelelő belgyógyászati, sebészeti és szülészet-nőgyógyászati fekvőbeteg szakellátást nyújtott a zirci járás több mint 30 ezer lakosának. A kórház 1970-ben a zirci járási tanács megszűnte után a megyei tanács járási hivatalához került, majd 1973-tól a megyei kórházzal összevonva, az integrációs jogszabály hatályba lépését követően (1975) pedig azzal integráltan működött.

Az integrációt követően nagyobb fejlesztés csak a kórházi fűtési rendszer és konyha korszerűsítése valamint 1988-ban egy ultrahang készülék beszerzése jelentette. 1984-ben lett város Zirc, így lehetővé vált a zirci kórház ismételt önállóvá válása, 1989. év végén újra a zirci tanácshoz került a kórház, majd a rendszerváltást követően az 1990. évi LXV. törvény szabályozásainak megfelelően a kórház tulajdonosi és fenntartási jogai és kötelezettségei a Zirc Városi Önkormányzathoz kerültek.  A zirci kórház az 1990. január 1.-től ismételten elnyert önállósága idején 110 ágyas fekvőbeteg kapacitással, három orvostudományi alapszakmában (sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat), kapcsolódó szakrendelésekkel, laboratóriumi és radiológiai diagnosztikai lehetőségekkel valamint önálló pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti szakrendelésekkel állt a betegek rendelkezésére. A kórház manuális sebészeti tevékenységének fejlesztésében az első jelentősebb állomása a sebészeti és a szülészet-nőgyógyászati műtéti tevékenységek szakmai és technikai szétválasztása volt, amelyet a szülészet-nőgyógyászati műtő kialakítása biztosított. A 1991-92-ben megvalósuló rekonstrukcióval jelentősen korszerűsödtek a műtéti tevékenység feltételei. 1991-ben, adományból biztosították a zirci kórház gasztroenterológiai ellátása számára az első gasztrofiberoszkópot, ezt követően került sor az endoszkópos ambulancia kialakítására, majd a fizioterápiás kezelő és váró, valamint az intézményi gyógyszertár jelentős átalakítása. A laboratórium felszereltségének korszerűsítésével, az anaesthesiológiai műszerpark fejlesztésével sikerült döntő mértékben megszüntetni a kórházi infrastruktúra elmaradottságát. A közel 100 éves épületet 1995-ban kívülről felújították, bevakolták. Meghatározó volt a kórház életében az 1998-ban megvalósított és 30 millió Ft-os géppark-beszerzéssel történt röntgen rekonstrukció, a röntgen beruházással párhuzamosan kiépült a fekvőbeteg ellátást és a szakrendelőket is kiszolgáló számítógépes hálózat. Az 1995. évben a kórház ágyszáma 10 ággyal csökkent, a kórházat 1996-ban a bezárás közvetlen veszélye fenyegette.

A zirci kórház 1997-től, a jogszabályi kényszerekből szakmai működési formaváltással úgynevezett mátrix rendszerű kórházként 70 aktív és 30 rehabilitációs ággyal működött tovább. 1998-2001. között a kórház szakmai és finanszírozási struktúrája tovább módosult. A 2000. évi kapacitás-felülvizsgálat során a kórház korábban 82 ágyra csökkent ágykapacitása, 2001. január 1.-től a 18 aktív ágy miniszteri keretből történő (normatíván felüli, határozott időtartamú) biztosítása mellett ismételtek 100 ágyra növekedett, amelyből az aktív ágyak száma 80 ágy (sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat), a rehabilitációs ágyak száma 20 ágy (belgyógyászati rehabilitáció) volt.

A 2003. október 1.-től kezdődő 2003. évi egészségbiztosítási évben a 18 normatíván felüli aktív ágyra vonatkozó határozott időtartamú OEP szerződés lejárt, melyet a finanszírozó a kórházi pályázat ellenére sem újított meg, így 2003. október 1.-től a kórház engedélyezett és finanszírozott kapacitása 82 ágyra csökkent, ebben 62 aktív ágyra és 20 rehabilitációs ágyra módosult, ezzel létrejött a jelenleg is látható kapacitásméret és szakmai-finanszírozási struktúra. 2001-2006 között a járóbeteg szakellátás bővítésére vonatkozóan benyújtott pályázatok révén a járóbeteg szakrendelések száma és rendelési óraszáma bővült, új szakrendelések jöttek létre, indultak el a betegellátásban.  2003. február 19.-ei előzetes kormánydöntésnek megfelelően, 2004-ben törvényi elfogadásra került a zirci kórház címzett támogatással történő rekonstrukciója, amely a 2005. évi alapkőletétel után, lényegében 2006. novemberében a régi kórházi épület rekonstrukciójának befejezésével zárult. Ennek keretében 2006. júliusában átadásra került a 64 ágyas kapacitású Új épület és 2006. novemberében a 37 ágyas kapacitású Régi épület. 2005. januárjában a kórház a 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet szabályozásai szerint működési engedélyt kapott a Sürgősségi Fogadóhely működtetésére, a szakrendelő régi sebészeti szakrendelésének területén kialakított Sürgősségi Fogadóhely a 48/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet szabályozásainak megfelelően 2005. március 1.-től, 2005. december 31.-ig havi 500 eFt fixdíjas finanszírozásban részesült, szerződését a finanszírozó 2006. január 1.-től megszüntette.  2002. május 1.-től az aktív fekvőbeteg szakellátású mátrix osztály működésének keretében megszűntek a szülészeti ellátás szülésvezetései, majd 2005. szeptember 1.-től az általános szülészeti-nőgyógyászati fekvőbeteg szakellátási tevékenységek teljes körben megszűntek. 2005. augusztus 1.-től a mátrix osztály sebészeti ellátása keretében az elektív hasüregi műtétek megszűntek, majd az építkezések alatt a műtéti tevékenység átmenetileg szünetelt, majd ezt követően a sebészeti műtéti ellátás már csak az egynapos sebészeti ellátások keretében történt. 2006. január 1.-től a szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) szabályozásai módosításának megfelelően a kórház járóbeteg szakambulanciái megszüntetésre kerültek, 2006. január 1.-től a kórház a progresszív I. ellátási szintnek megfelelően már csak szakrendeléseket működtethetett. A 2005-2006. évi összesen több mint 833 millió Ft-os költségvetésű címzett támogatású kórházi rekonstrukció igen alapvetően javította a kórházi fekvőbeteg szakellátás épület infrastruktúrális, kórháztechnikai és hotelszolgáltatási feltételrendszerét.

Print Friendly, PDF & Email